Miért éppen napelemmel?

 Mert az átlagember, némi befektetésre szánt pénzel és elég nagy elszántsággal talán ezzel tudja a legjobban a villamos energia „spórolását" megoldani, aktívan energiát előállítani.

   Ha  már mindent  leszigetelt, ajtót-ablakot kicserélt, takarékos  készüléket vásárolt, az  elektromos  fogyasztást  nem tudja  kiváltani: az  évről  évre  nő,  ára  emelkedik... A  megoldás:  meg  kell  termelni  saját  magunknak  az  elektromos  energiát! Ezt  a legolcsóbbanm  és  legkézefekvőbben  egy  hálózatra  kapcsolt  rendszerrel  tehetjük meg: bármely  más  módszer  drágább,  munka -   és  területigényesebb.

A  családok  nagy  többségének legtöbbször  ingyen  rendelkezésére  áll  egy  megfelelő déli  fekvésű  tető,  melyre  építési  engedély  nélkül felhelyezhető  1-5  kiowattnyi  napelem,  megtermelve  akár  az  egész  éves  elektromnos  energia  mennyiségét. Ugyanakkor nagyon kevés  ember  engedheti  meg,hogy  ugyanekkora  szélgenerátort   építsen,  legalább 10-15  méter magasra,  vagy   kihasználja  háza  közelében  folyó  patak  energiáját, már  csak  az  engedélyezés  bonyolultsága  miatt  is.

Egyelőre a napelem az az aktív energiaternelő rendszer, amivel jelentősen csökkenthetjük -akár nullára is kihozhatjuk -- házunk villamos energiaszámláját. A hálózatra kapcsolt „háztartási méretű kiserőmű „ (max. 50 kilowatt) képes pénzügyi alapon a nyáron megtermelt pluszenegiát télire elraktározni, ezt semmilyen más rendszer nem tudja ilyen hatásfokon. Az áramszolgáltatótól kapott oda-vissza mérő óra méri a napelemek leadott energiáját és saját fogyasztásunkat, csak a kettő különbségéért kell fizetnünk. Ideális esetben ez NULLA Forint Pluszban termelni anyagilag nem éri meg, ekkor már rossz az átvételi ár, és adózni kell a jövedelem után.

Bármely más rendszer problematikusabb, drágább egy családi ház, lakóépület szintjén.

Vegyük sorra röviden: napkollektorral csak a használati melegvizet érdemes megtermelni, de azt viszont nagyon. A melegvizet 3-4 napnál toább rentábilisan tárolni sokba kerül. Fűteni aligha lehet télen érdemben, őszi -tavaszi fűtésásegítés még megéri, de már ekkor gondoskodni kell a nyáron termelődő sok meleg víz elhasználásáról, amihez fürdőmedence építése javasolt. Hát... ezt bizony nem mindenki tudja és akarja, pl. egyszerűen nincs hely. Pincében kiépített százköbméteres melegtárolóra szintúgy nincs reális lehetőség a legtöbb esetben.
Szélgenerátor: kint, tanyán, dombtetőn egyedül álló háznál igen, beépült településen viszont aligha van lehetőség 3-4 kilowattos , minimum 10-15 méter magas forgó-morgó szélkerekek építésére. Az épületek közötti turbolencia miatt hatásfokuk nagyon alacsony lehet. Zajosak, nem illenek a települések képébe. Igen komoly engedélyek szükségesek ekkora rendszerhez, viszont ekkora teljesítmény szükséges egy átlag háztartáshoz.

Más energiatermelő módszerek nem nagyon vannak, vagy túl egyediek: gázmotor által termelt vilany éshő például: mechanikus szerkezet, elkopik, gáz ára emelkedik. Biopellet, Stirling motor, tüzelőanyag-cella stb, mind egzotkusabb, bizonytalanabb, mint a napelem.

Egy déli fekvésű átlag családi ház nem túlbonyolított tetőszerkezetére általában nem gond  akár 2-4 kilowatnyi napelemet felpakolni. Egy család éves villanyszámláját általában ez a  teljesítmény legfedi:  átlagos  családi  fogysztás 2800-5000 Kilowattóra/év. Ha  ez  sokkal  magasabb,   érdemes  átvizsgálni,  átvizsgáltatni  fogysztási  szokásainkat, megfelelő  módon  racionalizálni  azokat.